Pedig jó lenne. Semmisenagyon, de mégis. Hogyan és miért? Vagy miért nem éppen, de akkor is? De aztán hovatovább elég legyen már ebből is, csak nem? Mégiscsak töpörödve és kavarogva szédelegsz. Belégzéééééés. Kiiiiiiiilégzés. Ennyi csak, nem több.
Mi a több?
Mi lenne, ha mégiscsak különbenis. Na ja, több? Mi másképp hogyan tovább? Sőt, hová? Honnan, már ismert.
Már magam sem értem ezeket. Mit akarok egyáltalán? Miért nem, pedig már igen?
A kurva életbe.
