HTML

Verspannungen

nonstoptitanic 2014.02.05. 16:18

Az utóbbi időkben megváltoztak a testemben a lelki kivetülések. Három fő testrészeket érzékelek másképp, mint eddig, valamint betegségek is felbukkantak itt.

1. A lábaim, a lábujjhegyeimtől a térdemig. 

Ami állandósult: zsibbadás, zsibogás, a görcsök már enyhültek kicsit, viszont a éábujjaimmal görcsösen kapaszkodom valamibe. olykor észreveszem, hogy akár ülve is, nemcsak álló testhelyzetben, mintha ökölbe szeretnének szorulni a lábujjaim. A lábfejeim pedig olyan testhelyzetet vesznek fel, mint az ágyon görcsösen összekuporodó kisgyermek. Amikor feltűnik, "kisimítom" a lábfejeim, azaz teljes talpfelülettel keresem a kontaktust a földdel. Ez egy megnyugtató érzés, az ekkor is jelenlévő zsibbadás megnyugszik, csillapodik, jobb kedve lesz. Viszont ilyenkor nem is tudok ám másra koncentrálni, csak a kapcsolatra a föld és a talpaim között. Az éppen aktuális tevékenységemet folytatnom kell, próbálok ilyenkor a teljes talpas "tapicskolás" vonalvezetése mentén közlekedni. A jobb térdem viszont lépcsőzéskor el kezdett kattogni, ez nem fáj, viszont nagyon rossz hallani.

2. Urethra feminina és az ölem környéke, úgy általában

Régen nem voltam már felfázva, és most sem volt túl kellemes. Mindig azt érzem ilyenkor, hogy valamit rosszul csináltam, elrontottam, tessék, itt a büntetés érte. Fizikálisan pedig többször teszem keresztbe a lábam, és görnyedek kicsit össze automatikusan ülő tejthelyzetben is.

3. A kézfejeim és az alkarok

Bőrkeményedések keletkeztek az erősebb fizikai igénybevételtől és, persze a hidegtől is, egyes ujjaimon. Más a tapintásom, érdesebb, nem tudok az ujjaimmal olyan jól érzékelni, mint korábban, állandóan száraz kezem. Pedig aztán kenegetem mindenfélével. A két tenyeremnél sokszor érzem, hogy az ujjaim be vannak feszülve, ami egy idő után persze zsibbadás formájában jelentkezik az alkarjaimban is. 

A lábaim - nem merek két lábbal állni a földön?

Az ölem - már tényleg nő vagyok? Milyen? Miért érdekel ez másokat? Kicsit olyan mindenki hagyjon most békén érzet

A kezeim - Mintha a testem azt akarná sugallni, hogy másra használjam a kezeimet. De mire? Illetve, ha a testem komplex jelzéseket próbál nekem küldeni, akkor ezt miért mégis úgy teszi, hogy közben teljesen lemerít, ledöngöl, enerválttá tesz?

Mára ennyit a megválaszolatlan kérdésekből.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://roppantnapocska.blog.hu/api/trackback/id/tr285800233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása